2015 július 16-án reggel a Dr. Béres József Általános Iskola diákjai , szülei, tanárai a Keleti Pályaudvar bejáratánál gyülekeztek.

Füzesabonyig IC vonattal utaztunk majd átszálltunk a kevésbé komfortos járatra a kerékpárokat szállító vagon szomszédságába. Tiszafüreden a csomagokat utánfutóval vitték be az Albatrosz kempinghez, az 50 fős csapat pedig gyalog indult a tábor felé.

Diavetítés

Ebéd után a csapat új tagjait is beavattuk a kenuzás rejtelmeibe: csapatok alakulása, mellény, lapát választás, beülés a kenuba borulás nélkül, kormányzás, egyensúlymegtartás megtapasztalása után kieveztünk a tóra, megismerni vízi útvonalat, majd az öblítőcsatornákon keresztül az élő Tiszára is kijutottunk.

Pénteken délelőtt egy rövidebb utat terveztünk Örvényesre, amit bemelegítésnek szántunk a későbbi nagyobb túrákhoz.

Vízparti fák, partokat szegélyező nádasok mentén vezetett az utunk, néha sulyommezők borították a víz felszínét, ahol csak egy kenunak való hely volt a nyílt vízfelszínen. Ha belefutottunk egy-egy ilyen mezőbe, akkor kicsit nagyobb karmunkával tudtunk kievickélni a növények közül.

Örményesen a szokásos fagyizás után, az ötödikes gyerekek apróbb állatkákat gyűjtöttek össze és egy rendszertani besorolással csoportosítottuk őket, ahol szépen látszott, hogy a rovarok képviselték magukat a legnagyobb számban.

Hazafelé az öblítőcsatornán keresztül kimentünk a nyílt Tiszára a „homokpadunkhoz”, ahol mindig megpihenünk, nem véletlenül, itt mindig jót tudunk,fürdeni,ugrálni, pancsolni.

Szombaton a Madárrezervátum felé vezetett az utunk, ami 4-5 órás kenuban ülést jelentett, itt nemigen lehet a kenukból kiszállni, csak a vízbe könnyen kiugrani, fürdeni és nehézkesen visszamászni a kenukba. A magas vízállás miatt az ebédelés itt elmaradt, vissza kellett mennünk a homokpadhoz, de azért élvezettel figyeltük a madarak röpködését, víz alá bukását, gyönyörködtünk az óriási vízfelületeket beborító tündérfátyol sárga virágmezejében és a fehér virágú elegáns megjelenésű tündérrózsában.

Vasárnap Óhalászi felé vettük az irányt, itt még nem voltunk a korábbi táboraink alatt, a Lapos-, és a Fűzfás-morotvába egy most megnyitott csatornán érkeztünk be, ahol egy kilátó is épült és annak tetejéről rálátásunk volt a Sarudi-medencére is.

Ezen az estén mentünk ki a szokásos naplementés csónakázásra ,ahol két motorcsónakkal jártuk be a környéket, kiváló idegenvezetéssel, ami kárpótolta a naplemente megcsodálását, mivel vastag felhő mögé bújt el a Nap.

Hétfő délelőtt volt aki strandolt, volt aki kerékpárra ült, aki sétált, aki pihent a táborban. Délután elbúcsúztunk a táborvezetőtől, szakácsunktól és a 2016-os viszontlátás reményében visszautaztunk Budapestre.

Köszönjük Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottságának, hogy támogatásával hozzájárult ehhez az élményekben dús programhoz.