2018 augusztus 26 – szeptember 1.

Az Ivói Erzsébet tábor új, határon túli, egyhetes kirándulás lehetőségét biztosította tanulóinknak. A Határtalan kirándulás keretében minden évben eljutnak hetedikes diákjaink Erdélybe, de most az ötödikes és hatodikos tanulóinkkal keltünk útra. A táborba közel 150 diák és tanár érkezett a budapesti Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Dr. Béres József általános iskolákból és egy Nagycsaládos csapat. 

A beszámolót Megyery Anna 6. b osztályos tanulónk jegyezte le:

Nagyon izgatottak voltunk, mert a legtöbben még sosem utaztunk hálókocsis vonatban! Egy fülkében hatan voltunk. Éjszaka nem sokat aludtunk, mert nagyon zötyögött a vonat, így legalább sokat tudtunk beszélgetni.

Vonatunk Gyergyószentmiklósra érkezett meg hétfő reggel, ahonnan busszal  mentünk a szállásra. 

Reggeli után busszal, majd gyalogosan indultunk a Madarasi Hargita 1801 méter magas csúcsához. Minden reggel 7 órakor tornára hívogató zenére ébredtünk, ezután jött a reggeli, ami alatt a TESOK (akik a táborban segítenek a szervezőknek) a szobák rendjét, tisztaságát ellenőrizték és pontozták le.  

Kedden elsétáltunk a közeli vadasparkba, ahol megsimogathattunk egy őzet, és láttunk még vaddisznót, rókát és izlandi lovakat is. Ezen a napon volt még az Erzsébet-vetélkedő, itt kellett készíteni egy plakátot a „jövőnek”.  Szent Erzsébet életéből egy jelenetet is elő kellett adjanak a csapatok, előre meghatározott szavak, versek és zenék felhasználásával. 

Ezután jött a kézművesség, és a Kapaszkodó gyertyával, ahol egy bácsi beszélt arról, hogy milyen fontos az emberek életében a család és a barátok, valamint a hit. Az éjszakai bátorságpróbán egy “gyilkosságot” kellet kinyomozni, ahol a TESOK ijesztgettek minket, illetve próbára tették a bátorságunkat. 

Szerdán elmentünk Korondra, ahol mindenki tudott agyagból készült ajándéktárgyakat vásárolni, majd Székelyudvarhelyen a mi csapatunk beült az Alexandra nevű cukrászdába egy nagyon finom sütire. Délután a szentegyházai strand gyógyfürdőjében lubickoltunk. A táborban az Egy perc és nyersz játékban vettek részt a csapatok, amiben minden csapattagnak egy perce volt a különböző feladatokat minél jobban elvégezni, és minél több pontot gyűjteni a csapatának. Este pedig egy táncház következett, ahol megtanulhattuk az alaplépéseket, és egy diszkó, ahol kitáncolhattuk magunkat a jó zenékre. 

Csütörtökön volt a Tábori Olimpia, ahol a csapatoknak kellett minél ügyesebben teljesítenie a nehéz feladatokat (kötélhúzás, amőba, stb…). A következő programban mindenki megmutathatta, hogy miben jó (foci, íjászat, csocsó és pingpong), így versenyezhettek egymással az iskolák/diákok, közben lehetett készülni a Ki mit tud? vetélkedőre. Ez a vacsora után következett, ahová beneveztek az iskolák diákjai. Tőlünk a Rubik-kockás fiúk és a zsonglőrös lányok bűvölték el a többieket, minket pedig hullahopp karikások, táncosok, énekesek.  Ezen az estén élő zenét adott elő egy „Goldband” nevű híres szentegyházi fúvószenekar, nagyon hangulatos és szép zenéket játszott. Mivel ez volt az utolsó esténk a táborban, ezért ekkor volt az eredményhirdetés, és egy meglepetés fotóvetítés- slideshow a tábori élményekről, ezután pedig a tábortűz zárta a programokat népdalénekléssel.

Péntek délelőtt a bepakolás, szobák rendbetétele volt a feladatunk. Elsétáltunk egy vörösfenyő faiskolához is, és megnéztük az 1,2,3 éves facsemetéket. Délben szomorúan hagytuk el a tábort, de még előttünk volt a parajdi sóbánya meglátogatása. Este Csíkszeredában újra hálófülkés vonatra szálltunk fel, és indultunk haza Budapestre!

Olyan jó volt a tábor, hogy jövőre is szívesen elmennénk!